Amikor az egész család fest

Sok családban az esti közös idő azt jelenti, hogy mindenki ugyanabban a szobában ül, de mindenki a saját képernyőjét nézi. Ez nem bűn, néha mindannyiunknak erre van szükségünk. Az igazán emlékezetes pillanatok mégis többnyire akkor születnek, amikor együtt csinálunk valamit, és a végén ott áll előttünk az eredmény.

Együtt belefeledkezni

Csíkszentmihályi Mihály nevéhez fűződik a flow, magyarul áramlat fogalma: az az állapot, amikor annyira belemerülünk valamibe, hogy megszűnik körülöttünk az idő. Gyerekeknél rajzolás vagy építés közben gyakran látni ilyet. Jó esetben a felnőtt is beleesik.

Egy kartonvár kifestése alkalmas erre. A felület elég nagy ahhoz, hogy hárman-négyen dolgozzanak rajta egyszerre, és senkinek nem kell a másikra várnia. Az egyik gyerek a tornyot csinálja, a másik a kaput, apa a téglákat rajzolja, anya a zászlókat. Közben beszélgettek, vagy csendben dolgoztok egymás mellett. Az is jó.

Hagyd, hogy ő döntsön

Ilyenkor a legnehezebb szülői feladat visszafogni magunkat. Ha a gyerek zöldre festi a tetőt, és pöttyöket rajzol a falra, az az ő döntése. Ha javítgatod, azt üzened vele, hogy az ő ötlete nem elég jó.

Kérdezz inkább. Milyen színű legyen a kapu? Ki lakik a toronyban? Amikor a gyerek látja, hogy komolyan veszed az ötleteit, és a te ecseted is az ő terve szerint dolgozik, az sokat ad az önbizalmának.

Amikor nem megy elsőre

A közös alkotás nem mindig idilli. Kifolyik a festék, a kisebb testvér belerajzol a nagyobb munkájába, valaki megsértődik, mert nem ő kapta a piros filcet. Ezek a pillanatok is hozzátartoznak.

A gyerek ilyenkor azt figyeli, te hogyan kezeled a bosszúságot. Ha nyugodtan annyit mondasz, hogy „Hoppá, ez elcsúszott. Mit csináljunk belőle?”, az többet tanít neki bármilyen magyarázatnál. Egy elkenődött foltból könnyen lesz bokor, felhő vagy sárkány.

Gyakorlati tippek

  • Takard le a padlót. Egy régi lepedő vagy pár újságlap sok idegeskedést megspórol, főleg ha festéket is használtok.
  • Osszátok fel a falakat. Ha mindenkinek van saját része, kevesebb a vita. A közös részeket, például a tetőt, hagyjátok a végére.
  • Vastag filc a kicsiknek. A jumbo filctoll jobban fekszik a kis kézben, és a nagy felületen gyorsabban látszik az eredmény.
  • Mondjátok el, mit csináltok. „Most a kéményt festem, mert hideg van a házban, be kell gyújtani.” Ez a kisebbek szókincsének is jót tesz.
  • Ne akarjátok egy nap alatt befejezni. Egy nagyobb kartonjátékot több alkalommal is lehet festeni. Legyen belőle visszatérő hétvégi program.

Ha a gyerek a főnök

Érdemes egyszer megfordítani a szerepeket, és a gyereket kinevezni projektvezetőnek. Ő osztja ki, ki melyik falat festi, ő dönti el a színeket, és ő mondja meg, mikor kész. A legtöbb gyerek komolyan veszi ezt a feladatot, és meglepően jól szervez. Te pedig közben megtapasztalod, milyen az, amikor nem neked kell mindent irányítanod.

Ami megmarad

A kész vár egyszer el fog kopni. Arra az esős délutánra viszont, amikor az egész család a nappali padlóján térdelt és festett, a gyerek valószínűleg később is emlékezni fog. Készíts egy fotót a kész műről, és rólatok is, festékes kézzel. Ezeket a képeket évek múlva is elő fogjátok venni.