Mit tanul a gyerek a szerepjátékból?

Felnőttként hajlamosak vagyunk a játékot a „komoly” dolgok ellentétének tekinteni: előbb a lecke, aztán lehet játszani. A gyereknek viszont a játék a legfontosabb eszköze arra, hogy megértse a világot. Amikor egy kartonstand mögött állva fagyit árul, sokkal többet gyakorol, mint gondolnánk.

Szerepbe lépni

A szerepjátékban a gyerek kipróbálja, milyen valaki másnak lenni: eladónak, orvosnak, űrhajósnak, királynak. Ehhez el kell képzelnie, mit gondol és mit érez az, akit eljátszik, és hogyan viselkedne egy adott helyzetben. Így tanulja meg, hogy mások máshonnan látják a dolgokat.

Közben folyamatosan beszél. Alkudozik, kérdez, magyaráz, utasít. Ha többen játszanak, meg kell egyezniük a szabályokban. Ki a vevő? Mennyi pénz van a kasszában? Lehet-e a sárkány is vásárló? Ezek a viták önmagukban is tanulságosak.

Számolás a pult mögött

A boltosdi az egyik legtermészetesebb módja annak, hogy a gyerek számokkal foglalkozzon. „Két gombóc fagyit kérek.” „Az három forint lesz.” „Itt van öt, kérem vissza a többit.” Egy óvodás még nem fog pontosan visszaadni, de ismerkedik a mennyiségekkel, és megtapasztalja, hogy a számoknak a valóságban is jelentésük van.

Néhány ötlet, hogy a matek észrevétlenül bekerüljön a játékba:

  • Készítsetek együtt árlistát. A gyerek rajzolja meg a termékeket, te segíts a számokkal.
  • Pénznek jók a gombok, a kupakok vagy a papírból vágott érmék. A kisebbeknél elég, ha minden egy darabba kerül.
  • A nagyobbakkal jöhet a visszaadás, vagy hogy hány gombóc fér egy tölcsérbe.

Kéz és toll

Mielőtt a gyerek megtanul írni, az ujjainak meg kell erősödniük, és a szem-kéz koordinációjának is fejlődnie kell. A nagy felületen való rajzolás és festés ehhez jó gyakorlás. Eleinte az egész karjával dolgozik, nagy mozdulatokkal. Ahogy ügyesedik, egyre apróbb részleteket rajzol: ablakkeretet, téglákat, betűket a cégtáblára.

Az összerakás is fejleszti a kezet. Egy fület a megfelelő résbe illeszteni, egy elemet egyenesen tartani, amíg a másik a helyére kerül, figyelmet és ügyességet kíván.

Gondok, amelyeket ő old meg

Egy kartonjátékban nincs gomb, ami megmondja, mi a következő lépés. Ha túl sok vásárló érkezik a büfékocsihoz, a gyereknek kell kitalálnia, mi legyen. Ha az űrhajó „meghibásodik”, neki kell megjavítania. Ezek kitalált problémák, de a megoldásukhoz valódi gondolkodás kell.

Az UNICEF is külön anyagot szentelt a játékon keresztüli tanulásnak. Ebben azt hangsúlyozzák, hogy játék közben a gyerek gondolkodása, érzelmi és társas fejlődése együtt halad, ezeket nem lehet egymástól elválasztani.

Mit tehetsz?

A legjobb, amit szülőként tehetsz, hogy elfogadod a meghívást. Ha a gyerek fagyit árul, vegyél. Kérdezd meg, milyen ízek vannak, és lepődj meg, hogy brokkolis is akad. Aztán hagyd, hogy ő irányítsa a játékot. Nem kell közben tanítani, a tanulás magától megtörténik.

Ha a játék elakad, egy jól időzített kérdés újraindíthatja. Mi történik, ha elfogy a csoki? Ki jön ma vásárolni? Hová repül ma az űrhajó? Ezután már megint a gyerek dolga, hogy kitalálja a folytatást.

Egy árus stand, egy food truck vagy egy egyszerű házikó jó színpad ehhez. A darabot úgyis a gyerek írja.